FOGÁGYBETEGSÉG, PARODONTOLÓGIA

1. Ínygyulladás vagy gigivitis

Az egészséges fogak felszínén napi szinten képződik lepedék (plakk). Ha ezt nem távolítjuk el maradéktalanul (lásd fogápolás) legalább napi 2x, akkor ebből a lepedékből hosszabb-rövidebb idő alatt – a nyál ásványianyag tartalmától függően –fogkő alakul ki, amit már otthoni módszerekkel nem tudunk eltávolítani (lásd professzionális szájhigiénés kezelés). A lepedék és a fogkő pedig rengeteg kórokozót tartalmaz, amelyek ínygyulladást okoznak.

Az ínygyulladás első tünete az íny szélén megjelenő vöröses-lilás rész és az ínyvérzés. Ez figyelmeztet minket arra, hogy nem tökéletes a fogápolási technikánk (alaposság, rendszeresség). Ha az ínygyulladás hosszabb távon fennáll, az kockázatot jelent a fogágybetegség vagy parodontitisz kialakulására.

2. Fogágybetegség vagy parodontitisz kialakulása

Az ínygyulladás (gingivitis) ha kezeletlen marad, akkor a gyulladás miatt az ínybarázda mélyül és fogínytasak alakul ki, ami a mélybe vezeti a gyulladást és a fogat a csontban tartó rögzítőrostok leépülnek, ezért az állcsontban romlik a fog stabilitása. Amennyiben ezt a folyamatot nem ismerjük fel idejében és nem kezeljük, a csontlebomlás folytatódik, így a fogak mozgathatóvá válnak, ami a fogak elvesztéséhez vezethet. Érdemes tudnunk, hogy a fogak elvesztésének több, mint 2/3-áért a fogágybetegség felelős.

A fogágybetegség (parodontitis) kialakulásának legfőbb oka a kórokozókban gazdag bakteriális lepedék, amit plakknak vagy biofilmnek is nevezünk. Léteznek továbbá kockázati tényezők, mint a dohányzás, a kezeletlen cukorbetegség, helytelen táplálkozás, stressz, genetika és életkor ezek egyenként és együtt is negatív hatással vannak a fogágybetegség kialakulására és súlyosságára.

Ha a lepedéket nem sikerül naponta legalább 2x tökéletesen letisztítanunk a fogaink felszínéről, arra az ínyünk néhány nap alatt gyulladással válaszol: vöröses-lilás színűvé változik az ínyszél, duzzadt lesz és a legkisebb érintésre is (pl. fogkefe, fogselyem, fogköz tisztító kefe) vérezni kezd. Ha viszont elsajátítjuk és rendszeresen alkalmazzuk a tökéletes szájhigiénés technikákat, akkor a gyulladás is hamarosan megszűnik és újra egészséges, vérzésmentes, világos rózsaszínűvé válik az ínyszél.

A fogorvos által elvégzett vizsgálat az egyetlen megbízható módja annak, hogy a fogíny állapotát tényszerűen megítéljük. Otthon legfeljebb a gyanú merülhet fel, hogy probléma lehet a fogágyunkkal, de azt, hogy ez egy egyszerű ínygyulladás (gingivitis), vagy egy súlyosabb fogágybetegség (parodontitis), otthon lehetetlen eldönteni.

A klinikai diagnózis eszközei:

1. Klinikai vizsgálat, fogágybetegség szűrése

Ez áll egyrészt a parodontális (fogágy) szondával történő mérésekből, másrészt a röntgen, esetleg CT vizsgálatokból, ami szükséges a fennálló csontveszteség megítéléséhez és dokumentálásához. Ez a szűrés történhet az éves ellenőrző vizsgálat során a fogorvosnál, vagy a klinikai szájhigiénikus által a professzionális szájhigiénés kezelések során. Amennyiben felmerül a fogágybetegség gyanúja, akkor indokolt a továbblépés a részletes parodontális státuszfelvétel felé.

2. Parodontális státuszfelvétel

A fogágybetegség megállapításához nélkülözhetetlen a tasakmélység és a csontszint mérése.

A vizsgálatot parodontológus specialistánk végzi parodontális vagy fogágy szondával: minden fog mellett hat ponton mérjük a tasakmélységet milliméteres pontossággal. Egészséges fogágynál a tasak mélysége nem haladja meg a 3 mm-t, ha viszont ez a mélység meghaladja a 4 mm-t, felmerül a fogágybetegség gyanúja.

Rendelőnkben a nemzetközileg elfogadott, sztenderdizált, Berni Egyetem által kidolgozott rendszert használjuk a fogágy vizsgálatának rögzítésére.

3. Röntgen

A fogágybetegség (parodontitisz) diagnózisának felállításában fontos szerepet kapnak a röntgenfelvételek. Pácienseink számára rendelőnkben rendelkezésre áll a legkorszerűbb, kis dózisú, nagy felbontású digitális panorámaröntgen és fogröntgen is.

4. Mikrobiologiai vizsgálat

A modern mikrobiológiai vizsgálatok elterjedésével ma már olyan ritka, fogágybetegséget okozó baktériumok kimutatása is megoldható, melyeket korábban nem lehetett kimutatni. Ezen tesztek szükségességéről parodontológus specialistánk dönt, és szükség esetén le is veszi a mintát hozzá.

1. Professzionális szájhigiénés kezelés

A kezelés célja, hogy eltávolítsuk az összes lepedéket és fogkövet a fogak minden felszínéről. A Professzionális Szájhigiénés Kezelés során a fogorvos vagy a dentálhigiénikus először gépi, majd kézi eszközökkel eltávolítja a fogköveket és a felrakódást a fogfelszínekről, majd 2 lépcsős polírozással lesimítja a fogak felszínét. Ezután tanácsadással segíti a magas szintű otthoni szájhigiéne kialakítását, beleértve az elektromos vagy kézi fogkefe, a fogselyem, a fogköztisztító kefék, a nyelvtisztító és a plakkfestő tabletta használatának trükkjeit.

2. Otthoni szájápolás

Célja, hogy naponta 2x alaposan eltávolítsuk a lerakódott lepedéket (plakk, biofilm) a fogaink minden felszínéről, azért, hogy ne tudjon benne lerakódni a nyál ásványianyag tartalma, így meg tudjuk akadályozni a fogkőképződést és ezáltal az ínygyulladást és a fogágygyulladást. Az otthoni fogápolás alapossága és rendszeressége alapvető fontosságú az egész kezelés sikerére nézve.

3. Újraértékelés

A parodontális kezelés további menetét 6-8 héttel a professzionális szájhigiénés kezelést követően tudjuk eldönteni. Ilyenkor ellenőrizzük, hogy mennyire sikerült fejlődni az egyéni szájhigiéne terén. Ideális esetben, jelentősen csökken az ínygyulladás és nem maradnak 3 mm-nél mélyebb parodontális tasakok. Ilyenkor nincs szükség sebészi kezelésre, csak a fenntartó kezelésekre, rendszeres ellenőrzésre, utógondozásra.

4. Sebészi fogágy kezelés

Amennyiben továbbra is mélyebb parodontális tasakok maradnak vissza (legalább 5 mm mély), abban az esetben szükséges a fogágy sebészi kezelése.

A sebészi kezelés során megvalósítható az ínykontúr korrekciója, ezáltal a mély tasakok megszüntetése, illetve bizonyos feltételek megléte esetén lehetséges az elveszett szövetek pótlása is (irányított szövetregeneráció alkalmazásával).
A komplex parodontális kezelés gyakran akár több, mint egy évig is eltarthat. A siker talán legfontosabb része a megfelelő otthoni szájhigiéné, továbbá elengedhetetlen az esetleges rizikó faktorok kiiktatása (dohányzásról való leszokás, cukorbetegség kezelése, változatos étrend, stresszkezelés).

5. Fenntartó kezelés, utógondozás

A fenntartó kezeléseket, átlagosan 3-6 havonta szoktuk javasolni. Ennek gyakoriságát az egyéni szájhigiéne eredményessége, a fogágybetegség súlyossága, az életkor és az esetleges rizikó tényezők jelenléte befolyásolja. Az ellenőrzéseket fogorvos vagy dentálhigiénikus végzi, így az esetleges visszatérő problémát időben észlelni és kezelni lehet.

A fogágybetegség kezelésének lehetséges mellékhatásai

A fogágybetegség kezelésének természetes következménye lehet a gyulladás elmúltával az íny duzzanatának visszahúzódása, ezáltal a fogközök megnyílása és a fognyakak fedetlenné válása. Ez hideg, édes vagy savanyú ételek/italok fogyasztása esetén érzékenységet eredményezhet, ami rendszerint néhány hét vagy hónap alatt csökkenni szokott.

Ki végzi a parodontális kezeléseket?

Az első professzionális szájhigiénés fázist fogorvos vagy dentálhigiénikus is elvégezheti, azonban az előrehaladott állapotban lévő páciensek kezelését rendelőnkben parodontológus szakorvosunk: Dr. Erdős Zsuzsanna fogágy specialista végzi.

Terhesség és ínygyulladás

Érdemes tudnunk, hogy a várandósság alatt a hormonháztartás változásai miatt növekszik a hajlam az ínygyulladásra, emiatt a kismamáknak fokozott figyelmet kell fordítani az otthoni szájápolásra, és várandósságuk alatt (legideálisabb esetben már előtte) javasolt fogászati ellenőrzésen és professzionális szájhigiénés kezelésen részt venni. Ha odafigyelünk az alapos otthoni szájhigiénére és rendszeresen ellenőriztetjük a fogainkat, akkor nem szükségszerű, hogy a várandósság negatív hatással legyen a fogainkra és a fogágyunkra!

Miért parodontitis és nem „parodontosis”?

A parodontitist ( fogágybetegség vagy parodontitisz ) sokszor helytelenül – az elavult parodontózis kifejezéssel említik még a reklámokban is, ami tévesen valamilyen degeneratív folyamatra utalna. Mivel ma már tudjuk, hogy a folyamat gyulladásos eredetű (nem az idős kor a legfőbb befolyásoló tényező), ezért az –itis végződés helyes.

Dr. Erdős Zsuzsanna

fogorvos, parodontológus szakorvos,
fogágybetegség specialista

Már egyetemi éveim alatt nagy érdeklődéssel töltött el a fogászatnak ez az új területe, a parodontológia, vagyis a fogágybetegség kezelése. Tetszik, hogy a pácienseim bevonásával közösen járulunk hozzá ahhoz a gyógyulási folyamathoz, ami végül a gyulladásmentes fogágy eléréséhez vezet. A parodontológia szakvizsgámat megelőzően 3 évet a Semmelweis Egyetem Parodontológiai Klinikáján töltöttem, mint klinikai gyakornok és részt vettem a fogágybeteg páciensek ellátásában illetve a fogorvostanhallgatók parodontológiai oktatásában (magyar, angol és német nyelven). Emellett általános fogászati tapasztalatot szereztem magán praxisban is. Célom, hogy pácienseimnek teljeskörű szakmai támogatást tudjak nyújtani az egészséges íny és fogágy elérésében, ezzel hozzásegítve őket fogaik hosszú távú megőrzéséhez, mindezt fájdalommentesen és nyugodt légkörben. Nagy gondot fordítok a precizitásra, ezért munkámat nagyításban végzem.

Kiemelt érdeklődési területem, mely egyben diplomamunkám témája is volt: Fognyaki kopással járó ínyrecesszió kezelési lehetőségei. Minden évben részt vettem a Parodontológiai Klinika által szervezett Paro-Implant Konferencián, a Magyar Fogorvosok Egyesülete által megrendezett Symposium Szeged Konferencián, továbbá külföldi rendezvényeken is igyekszem bővíteni tudásomat (SIdP 2016, Europerio 2018). Angol és német nyelven beszélek.